A néhány napos kellemes tengerparti idill után a sziget középső része felé indultunk tovább. A sziget közepét átszelő út számos érdekességet kínál. Mindenképp meg kell állni a GitGit vízesésnél. Szerencsére itt a felfelé vezető út kényelmesen megtehető. Ugyan az útmentén számos árus várakozik lesbenállva, h lecsapjon bárkire, aki arra téved, de az embert kellemes meglepetés éri, hiszen frissen szedett és szárított vaníliát, szekfűszeget, borsot és más fűszernövényeket igen jó áron lehet megvenni. Nem is beszélve az egyéb dísztárgyakról vagy sarongokról. Ennek eredményeként a már amúgy is jól megpakolt kis autónk kapott még néhány plusz cipelnivalót.

A néhol félelmetes hajtűkanyarokkal és meredek szakadékokkal cifrázott hegyi út lélegzetelállítóan gyönyörű. Ráadásul a csúcson frissítő, hűvös idő fogad, a fű harsogó zöld, és az erdő buja. Mindenképp érdemes megállni a gyömölcsárusoknál, és venni egy-két adag frissen szedett, zamatos epret. Mivel Bedugul térség Bali fő gyümölcs-, ill. zöldségtermő vidéke. Köszönhető ez természetesen a kedvező éghajlatnak. more…

Amit a Tulamben-Amed térségről tudni érdemes az, h Bali fő merülőhelyei találhatók itt. Leghíresebb a Liberty roncs, de a gazdag korallzátony sok más érdekességet is tartogat. A part Tulambenben vulkanikus kövekkel, Amed környékén pedig vulkanikus homokkal borított. Nem a legtökéletesebb hely a csak strandolni vágyóknak, de a hotelek nagy része rendelkezik tengerre néző medencével, és pihenésre alkalmas feltételekkel.

Besakih

Az egyik nap a kacskaringós, dimbes-dombos partszakaszt követve kicsit kirándultunk a környéken. Gyönyörű öblök, a homokon pihenő fehér jukung hajók, szikrázó tenger, felhőmentes kék ég…mögöttünk pedig a hegyek magasodtak…ehmmm…csak szippants jó nagyokat a sós tengeri levegőből, és máris eltűnik minden bajod…

Néhány kellemes nap után újra bepakoltuk a csomagokat és útnak indultunk északra. Az úticél Lovina. Persze Balin autóval közlekedni igen nagy kihívást jelent. Túl azon, h a forgalom általában hektikus, és úgy tűnik, h nincsenek közlekedési szabályok, a zűrzavart tetézi, h eléggé hiányosak a közlekedési táblák és az útjelzések is. Sokszor hiába van térkép a kezedben, akkor sem tudsz tájékozódni, mert vagy az utat nem jelöli  a térkép, vagy a jelölés nem pontos. Nem is beszélve arról, h még a főbb útvonalaknak sincs számozása. more…

BaliArtFestival

Sok igazság van abban, amikor azt mondják, h a saját lakóhelyét nem ismeri az ember. Említhetjük az országot, a megyét, vagy a várost magát, ahol élünk, biztosan tudnak tőlünk olyat kérdezni a látogatók, amire nem tudjuk a választ. Tény, h a turisták gyakran többet tudnak, hovatovább, több különlegességet fedeznek fel egy adott helyen, mint az ott élők. Ezt cáfolandó, kis családom látogatása kapcsán nyakunkba vettük Bali szigetét és amit csak lehetett megnéztünk, megkóstoltunk, megcsodáltunk, meghallgattunk és lefényképeztünk.

Annak ellenére, h igen sok mindent tudok Baliról, az itt élő emberekről és szokásaikról, ez a túra alatt én is rácsodálkoztam néhány dologra, és láttam eddig még ismeretlen tájakat. Kronológiát követve, de a teljesség igénye nélkül körbevezetlek Benneteket azon az útvonalon, ahol mi is jártunk. more…

Korall 'kert'

Hosszú kihagyás után - fülgyulladás és költözés miatt - végre láttam a tengert a múlt héten. Mikor februárban legutoljára Tulambenben voltam, a víz zavaros volt, háborgott, hatalmas hullámokat vetett a partra, és az embernek nem igazán volt kedve a habokba vetni magát. Hasonló kép jelent meg annak idején a képzeletemben, amikor az Öreg halász és a tenger c. novellát olvastam. A mai napig úgy hiszem, h amikor vihar van, a tenger mérges, amiért telhetetlenek vagyunk…

Ezzel szemben, április eleji rövid kirándulásunk igen élvezetes volt. Délelőtt 11 óra körül érkeztünk Tulambenbe, és első utam a partra vezetett. Már nagyon hiányzott a sós levegő és a tenger morajlása. Szikrázott a nap a szinte tükörsima víz felszínen, kellemes, enyhe szél fújt, és már a partról lehetett látni, h a víz kristálytiszta. Nem kell mondanom, h hívogató volt, legszívesebben azonnal beleugrottam volna. more…

Március 6-án, Nyepi ünnepén köszöntöttük a balinéz újévet. A balinéz kalendárium szerint 1933-t írunk. Ezzel egy időben a Gergely naptár szerint 2011 van. Vissza a jövőbe…

Photo by Kartika Dewi

A Nyepi-t megelőző napon a hindu lakosság közös imádság mellet állat- és gyümölcs áldozatot mutat be a jelentősebb templomoknál, megköszönve a földnek mindazt, amit ad nekünk. Az áldozatok bemutatása jelenti a körforgást, hogy minden a földből ered és oda is kerül vissza. Porból lettünk, porrá leszünk…

Ezen az estén hagyományos Ogoh-ogoh fesztivál népesíti be az utcákat. A balinézek hatalmas, ijesztőbbnél-ijesztőbb szörnyalakokat készítenek, és azokkal vonulnak végig az utcákon. Hitük szerint a ronda alakok magukhoz vonzzák azokat a gonosz szellemeket, akik nem akarnak az emberekkel békében élni. Miután az ogoh-ogoh szörnyek megtelnek gonosz szellemekkel, az emberek elégetik azokat, megszabadulva a szellemektől.  Ez az este a hangos ünneplés ideje. Éjfélkor azonban elcsendesedik a sziget.

Nyepi a csend ünnepe. A balinézek testük-lelkük megtisztulásával várják az új évet. Ezen a napon a hinduk böjtölnek, meditálnak, imádkoznak, és az egész szigeten megáll az élet. Mindenkinek házon belül kell tartózkodnia, nem mehet senki az utcára. Nem járnak autók, sem motorok, nincsenek nyitva az üzletek, nincs közvilágítás, és még a Denpasar-i repteret is lezárják. Nem csak az emberek, de a sziget is megtisztul. Feloszlik a szmog, és éjjel milliárd csillag jelenik meg az égen. Csak a kakasok és a kutyák diskurzusait lehet a távolból is hallani. Ez a Föld napja…

Időeltolódás? Több idősík egymás mellett létezése? Amikor a tradíció ötvöződik a modern szokásokkal. Amikor a 21. század balinéz hindu embere maga mögött hagyja a modern kor vívmányait és a megszokott ruhája fölé szarongot kötve átadja magát a több száz éves hagyományoknak.

Bali kettős élete, ami talán a legjobban lenyűgöz. Az emberek a 21. században élnek, de ha belesünk a kis ablakokon, betérünk a helyi kis warung-ba sült rizst enni, vagy felkeressük a turisták által kevésbé látogatott helyeket, akkor akár 1933-t is írhatnánk.